idézetek

2013.12.27 21:06

 

"Attól, hogy egy elektromos angolnát gumikacsának nevezel, még elektromos angolna marad, igaz? És isten óvja meg azt a szerencsétlent, aki úgy dönt, hogy megfürdik azzal a gumikacsával."

"A szavak fegyverek, ezt még az apja tanította neki, ő pedig meg akarta bántani Claryt, ahogy még soha egyetlen lányt sem. Igazság szerint egyáltalán nem volt benne biztos, hogy akart-e egyáltalán valaha bántani bármilyen lányt. Általában csak úgy egyszerűen akarta őket, aztán meg azt akarta, hogy hagyják békén."

"Clary figyelte, amint a fiú távolodik tőle, és egyszerre érzett késztetést, hogy elbőgje magát, meg hogy utánaszaladjon azzal a határozott szándékkal, hogy alaposan bokán rúgja. Mivel biztos volt benne, hogy bármelyiket is választaná, az Jace-t mérhetetlen elégedettséggel töltené el, inkább nem tette egyiket sem."

"Ha az ember fejjel rohan egy pszichikai falnak, vajon pszichikai horzsolásai lesznek?"

"Ha csak félig figyelsz rám, az még mindig jobb, mintha bárki más teljesen."

"Ha a fantáziátlanságba bele lehetne halni, gyerekkorodban kipurcantál volna."

"Ha feleolyan humoros lennél, mint amilyennek gondolod magad, fiacskám, akkor kétszer olyan humoros lennél, mint amilyen vagy."

"A legtöbben nem akkor sírnak, ha feldúltak vagy ha megijednek, hanem inkább akkor, ha frusztráltak."

"Te is művész vagy, mint édesanyád. Ez azt jelenti, hogy a magad módján látod a világot, ahogyan más ember nem. Ez egy ajándék, hogy megláthatod a szépséget és a borzadalmat a hétköznapi dolgokban."

"Csak azok az emberek szomorúak, akiknek nincs céljuk. Nekem van célom."

"A fiú soha többé nem sírt, és sosem felejtette el, amit megtanult: szeretni egyet jelent a pusztítással, akit pedig szeretnek, az elpusztul."

"Ha becsukod a szemed, és úgy teszel, mintha valami meg sem történt volna, attól az még igaz marad."

"A szarkazmus a fantáziátlanok végső mentsvára."

"- Jace... - A tavacska felszíne zöld volt a lehullott levelektől. - Hogy tudtál ott boldog lenni? Tudom, mit gondoltál, de Valentiné rettenetes apa lehetett. Megölte az állataidat, hazudott neked, és tudom, hogy meg is ütött. Ne is próbáld elhitetni velem, hogy nem.

Halvány mosoly szaladt át a fiú arcán. - Csak minden második csütörtökön.
- De akkor...?
- Csak akkor tudtam biztosan, ki vagyok. Hogy hová tartozom. Ostobán hangzik, de... - Vállat vont. - Azért ölök démonokat, mert ahhoz értek, és azt tanították meg nekem, de ez igazából nem én vagyok. És részben azért is értek hozzá, mert miután azt hittem, hogy apám meghalt... Felszabadultam. Semminek nem volt következménye. Nem maradt kit elvesztenem. Nem létezett semmi az életemben, aminek tétje lehetett volna. Olyan volt az arca, mintha valami kemény anyagból faragták volna ki.
- Már nem érzem így.
A gallyon már egyeden levél sem maradt; Clary félredobta. - Miért nem?
- Miattad - felelte Jace."
 
"Az állat, aki egykor Simon volt, összekuporodott a pénztárcáján, és bánatosan nézett fel. - Sajnálom - mondta szomorúan Clary. 
- Ne sajnáld! - szólt rá Jace. - Képtelen vagyok felfogni, miért ragaszkodnak hozzá a mondik, hogy felelősséget vállaljanak olyan dolgokért, amik egyáltalán nem az ő hibájukból történtek. Nem te borítottad le azt a koktélt a hülye torkán."
 
"A talapzatba az 1234-es évszámot vésték, körben pedig szavak álltak: NEPHILIM: FACILIS DESCENSUS AVERNI.
- Ez a Végzet Kelyhe akar lenni ?-kérdezte a lány.
Jace bólintott. - Az pedig ott a talapzaton a Nephilimek... az Árnyvadászok jelmondata.
- Mit jelent?
Jace vigyora fehéren villant a sötétben. - Azt jelenti, hogy "Árnyvadászok: 1234 óta jobban áll nekik a fekete, mint ellenségeik özvegyének".
- Jace...! 
- Azt jelenti - szót közbe Jeremiás - hogy pokolra szállni könnyű."